Az öt legjellemzőbb dolog, amit az emberek megbánnak a halálos ágyukon.

Egy halálos betegeket és időseket ápoló nővér tapasztalatai. Az ember nagyot tud nőni, amikor szembe kell néznie saját elmúlásával. Nővérként megtanultam, hogy soha ne becsüljem alá a növekedésre való képességet.



Sok érzést élnek meg akik a halálos ágyukon fekszenek: tagadást, félelmet, haragot, bűntudatot, még több tagadást míg végül elfogadást. Minden egyes páciensem megtalálta a békét. Egytől egyig.

Az utolsó hetek beszélgetései hasonló mintákat hoztak fel az embereknél. Nagyon hasonló dolgokat bántak meg, vagy csináltak volna másképp. Az öt legjellemzőbb a következő volt:

1. Bárcsak lett volna annyi bátorságom, hogy önmagamnhoz hű életet éljek, nem pedig mások elvárása szerint!

Ez a leggyakoribb, amit megbánnak. Amikor közeleg a vég, könnyű átlátni az életet, hogy milyen álmok és vágyak maradtak megvalósítatlanul. A legtöbb embernek itt kell szembesülnie azzal, hogy ha felét sem teljesítették álmaiknak, az döntéseiken múlt.
Nagyon fontos, hogy legalább néhány fontos álmodért küzdj, amíg az egészséged engedi, mert után már nagyon nehéz lesz.

2. Bárcsak ne dolgoztam volna annyit!

Ez a mondat legtöbbször a férfi páciensek száját hagyja el. Kimaradtak a gyerekeik felnövekedéséből, párjuk társaságából. Nők is egyre gyakrabban bánják meg ezt, de legtöbbjük idősebb generáció tagja, akik otthoni munkával töltötték életüket. Legtöbbjük mélyen megbánja, hogy annyira hajtotta a mókuskereket.
Egyszerűsítsd az életed, lehet hogy sok tevékenységre nincs is szükséged. Így több marad arra, ami igazán fontos.

regrets
3. Bárcsak elég bátor lettem volna kifejezni az érzéseimet.
Sokan elnyomják magukban az érzéseiket, azért hogy ne bántsanak meg másokat, vagy békében éljenek. Az eredmény viszont sok sok éven keresztül hurcolt sértődöttségek, harag és keserűség, ami testi betegség elindítója lehet. A ki nem fejezett érzések pedig megakadályozzák, hogy elérjük azt, akik valójában lehetünk.
Nem tudjuk kontrollálni mások érzéseit, ez igaz, de a legtöbben megváltoznak ha igazi és őszinte érzésekkel találkoznak. Engedd el az egészségtelen működést és válassz egy győztes életet.

4. Bárcsak kapcsolatban maradtam volna a barátaimmal!
Az emberek gyakran nem is mérik fel idős barátaik jelentőségét, egészen addig, míg nem fekszenek halálos ágyukon, amikor már nehéz felkeresni őket. A legtöbb embert elviszi a saját élete, és évek telnek el barátok nélkül. Sokan mélyen megbánják, hogy nem adtak elég időt a barátságaiknak.
A legtöbben szeretnék ha hagyatékuk rendben lenne, de szinte mindenki a kapcsolataiban szeretne rendet utolsó napjaiban. Szeretet és kapcsolatok. Ez az ami az utolsó hetekben megmarad.

regretsd

5. Bárcsak megengedtem volna magamnak a boldogságot!
Ez a mondat meglepően gyakran előfordul. A legtöbben csak az út végén veszik észre, hogy a boldogság nem történik velünk, hanem az egy tudatos választás. Régi szokások rabjaként élik életüket, ami komfortosnak neveznek, legyen szó érzelmi van fizikai életről. A változtatástól való félelem sokakat visszatart, miközben kifelé azt mutatják, elégedettek.

Az élet egy választás. A TE életed is. Válassz tudatosan, bölcsen és becsületesen. Válaszd a boldogságot!