Gondolatok a pénz és a nők viszonyáról

Fiatal korban nehezen ismeri fel az ember a pénz és a párkapcsolatok közötti összefüggéseket. Ilyenkor még a menőség és a külső, ami elsődlegesen dominál a csajozásban. Még mindenki a szárnyát próbálgatja szerelem fronton és még a lányok és a fiúk is a szüleik pénzéből élnek és gazdálkodnak. Magam is csak az öregek által úgy mellékesen hangoztatott közhelyszerű mondásokból hallottam először a nő és a pénz viszonyáról. Amikor kikerültem a munkaerőpiacra és egy szakítás után a randi piacra is, szinte egy időben, hamar megtapasztaltam a törvényszerűségeket és a lehetőségeket.
loading...

Talán a legfontosabb tanács, amit adhatok férfitársaimnak az az, hogy sose mutassanak nagyobb anyagi jólétet, mint amennyit valójában megteremtettek. Egyrészt egy idő után úgyis kiderül, hogy az AUDI bérelt volt, a Maldív nyaralás Cofidis hitelből lett befizetve, az aranylánc valójában meg bizsu. Másrészt a nők az ismerkedési fázisban felmért anyagi szintet csak kiindulópontként fogadják el, ahogy telnek a hónapok és az évek az elvárások megnőnek. Ugyanakkor, ha nem szórjuk a pénzt, de nem vagyunk spúrok sem, azt a képet közvetítjük magunkról, hogy jól tudunk bánni az anyagi javakkal, ami egy értelmes nőnél egyértelműen pozitívum.

money

A másik legfontosabb tapasztalatom az, hogy sose válasszuk nálunk lényegesen vagyonosabb partnert. Elsősorban nem azért mert férfiúi büszkeségünket sérti, hogy a kedvesünk nálunk többet keres, hanem mert az anyagi lehetőségeink alakítják ki a fogyasztási szokásainkat és az értékrendünket, és ha egy pár esetében ez nagyon távol esik a másikétól az szinte mindig feszültséget okoz. Lehet, téged boldoggá tesz egy hosszú hétvége Velencében, de az ő ingerküszöbét már csak egy távol-keleti három hetes nyaralás üti meg. Lehet, te sajnálnál egy pólóra 20 ezer forintot kiadni, amíg ő 100 ezer alatt nem vesz ruhát.

Ha az ismerkedési fázison túl vagyunk, akkor a már említett elvárás növekedést kell tudni kezelni. Sajnos a nálunk jóval szerényebb jövedelmű hölgyeknél is bekövetkezik ez, elsősorban azért mert a hagyományos értékrendű magyar társadalom úgy szocializálja a nőket, hogy bár egyenlőség van a nemek között, azért a pénzkeresés, illetve a több pénz keresése még mindig „férfi princípium”. Ráadásul a családalapítás extra költségekkel jár. Ez ellen nem lehet küzdeni, amit tenni lehet az az, hogy törekszünk a nagyobb jövedelem megszerzésére, másrészt próbáljunk partnerünk anyagi igényeit mérsékelni. Ez egy állandó pengeélen táncolás. Egyrészt ma Magyarországon csak egy iszonyatosan szűk réteg vagyonosodik, másrészt a karrierépítés sokaknál nem egy lineális felfelé ívelő vonal, hanem egy hullámhegyekkel és völgyekkel tarkított görbe. Sajnos, aki alól kicsúszik a talaj, azt gyakran elhagyja a nője. Kevés a férfiak számára frusztrálóbb dolog van mint úgy dolgozni, vállalkozni nap mint nap, hogy nemcsak az üzleti és munkahelyi kihívásokkal kell foglalkozni, hanem azzal a tudattal is meg kell küzdeni, ha életed ezen területén veszítesz, akkor párkapcsolati téren is nagy valószínűséggel meg fogsz bukni. Jogosan merül fel az emberben, hogy létezik e, a nőkben önzetlen érzelmeken alapuló szerelem a férfiak irányában? Az én válaszom, hogy talán fiatal korban igen, később már valószínűleg nem. Egy férfi önmagában sosem lehet egy felnőtt nő szerelmének tárgya, hanem a vagyona, vagyonosodásának lehetősége, életvitele és az az életmód, amit partnerének nyújtani tud. Ez így együtt az a halmaz, amibe egy nő bele tud „szeretni”

A kérdés mi marad azoknak, akik teljesen átlagos anyagi helyzetben vannak, a vagyonosodás reális lehetősége nélkül, főleg ha nem bírják elfogadni a tényt, hogy saját magukért önmagában egy nő sem fog kitartani mellettük életük végéig. Nos, ők lesznek azok a cinikus nőfaló agglegények, akik felpróbálnak minden szembejövő nőt, akik lehazudják a csillagos eget is egy együtt töltött éjszakáért és csak sírást hagynak maguk mögött. De belőlük kerülnek ki a sok mama kedvence, videó-játékokba menekülő zokni-szandálos fura-fiúk is, valamint azok a saját útjukat járó férfiak, akikről az öreg nénik mindig megjegyzik: „ Milyen fess férfi ez a Józsi, miért nem nősült meg, pedig olyan jóravaló gyerek”