Miért használják ki az emberek, hogy hatalmuk van a rászorulón? Neked is ismerős? :(

A hölgy ezt kérdezte az öregembertől. „Mennyiért adja a tojásokat?" Az öreg eladó így válaszolt. „Két rúpia egy tojás, asszonyom.” A hölgy ezt mondta neki. „Hat tojást kérek tíz rúpiáért, vagy elmegyek.” Az öreg ezt válaszolta. „Jól van, vegye meg így, amit akar. Lehet, hogy ez jó kezdet, mert ma még egyetlen tojást sem tudtam eladni.”



A hölgy fogta a tojásokat, és elsétált; úgy érezte, nyert. Beszállt a puccos kocsijába, és elment egy flancos étterembe a barátjával. Ott ő és a barátja azt rendelt, amit szeretett. Ettek egy keveset, és sokat hagytak abból, amit rendeltek. Aztán a hölgy elment fizetni a számlát. A számla elég magas volt, 1400 rúpia; és a hölgy azt mondta az étterem tulajdonosának, hogy tartsa meg a visszajárót.

Lehet, hogy ez az incidens teljesen normálisnak tűnt a tulajdonosnak, de nagyon fájdalmas volt a szegény tojáseladónak.

A lényeg ez. Miért mindig azt mutatják be az emberek, hogy hatalmuk van a rászorulón, ha vesznek tőle valamit? És miért vagyunk nagylelkűek azokkal, akiknek nincs is szükségük a nagylelkűségünkre?

Egyszer olvastam valahol ezt.

„Az apám egyszerű árut vásárolt a szegény emberektől magas áron; annak ellenére, hogy nem volt arra szüksége. Néha még felárat is fizetett nekik. Aggódtam e miatt a tett miatt, és megkérdeztem tőle, miért csinálja ezt. Az apám ezt válaszolta. »Ez jótékonyság, amit méltóságba csomagolok, gyermekem.«”

Tudom, hogy a legtöbben nem fogják megosztani ezt az üzenetet, de ha úgy érzed, hogy az embereknek ezt látnia kell, akkor oszd meg, kérlek.

Forrás: Facebook