Mit tegyél, és mit ne tegyél, ha rád támad egy kutya? Életet menthet!

Mondjuk a parkban séta vagy futás közben ugatva ránk rohan egy kutya, vagy egy kerítés mögül kiugrik és támadólag szalad felénk. Mit tegyünk?
loading...

A helyzet félelmetes, ezért nem mondom, hogy ne féljünk, de ha tudunk uralkodni magunkon, minimalizálhatjuk a harapás esélyét, illetve, ha meg is történik a baj, a sérülés nagyságát.

Dr. Sophia Yin állatorvos évtizedek óta kutatja a kutyák viselkedését, de ez idő alatt csak apró harapásokban volt része. Szerinte az első számú titok az, hogy nyugodtnak kell maradni. Minél jobban hadonászik és kiabál valaki, annál nagyobb a harapás esélye. Amellett, hogy teljesen igazat adok a professzornak, egy dolgot módosítanék: szerintem nem kérhetjük, hogy az ember ne féljen, mert a fent említettek tényleg ijesztő helyzetek. De még ha ki is akar ugrani a szívünk, remeg a kezünk-lábunk, akkor is megúszhatjuk ép bőrrel, feltéve, hogy követünk egy egyszerű receptet.

Lássunk két tipikus támadási helyzetet dr. Yin cikke alapján:

Futunk a parkban, egyszer csak előtűnik egy kutya a semmiből és ugatva rohan felénk. Amit semmiképpen nem szabad tenni: kiabálni, hadonászni vagy megpróbálni elszaladni. Az ugatásra gyorsabban szaladó ember olaj a tűzre ebben az esetben. Ha a kutya látja, hogy a támadás hatásos, folytatni fogja. Ezért ilyenkor a legjobb, ha megállunk, a karunkat az oldalunk mellett egyenesen tartjuk, mint egy pózna. Szinte biztos, hogy a kutya megáll erre a reakcióra. Ha ez megtörtént, egy határozott lépést tehetünk felé, és a kutya valószínűleg meghátrál (közben azért tovább ugat). Ha már biztonságos távolságra került, folytathatjuk az utunkat, persze ha lehet, egy darabig még ne fussunk.

Sétálunk egy falusi utcán, kertek alatt, stb. és előkerül egy ugató, felénk igyekvő kutya, például kiugrik egy kerítés mögül. A legtöbb hasonlóan viselkedő kutya hozzászokott, hogy mindent megugat, ami elhalad a porta előtt, de nincs benne támadási szándék. Ha viszont elkezdünk hadonászni, akkor izgatottá válik és – akár játékos szándékból – elkaphat bármit, ami az orra előtt lengedezik, mondjuk a kabátunk ujját, ugyanúgy, mint amikor cibálós játékot játszik egy rongybabával. Tehát a recept itt is kiegyenesedett tartás, csend és mozdulatlanság.
Ez a módszer az esetek túlnyomó többségében beválik, de ha a kutya mégis támad, akkor a hátunkat fordítsuk felé, próbáljuk elkerülni, hogy elérje az arcunkat. Jó ötlet egy nagyobb tárgyat (esernyő, táska, stb.) közénk, és a kutya közé tartani, ezzel megnehezítjük a harapást. Ha a kutya a földre rántott, hajlítsuk be a térdünket, a karunkat pedig tegyük a tarkónkra, és ebben a védekező labda pózban próbáljunk mozdulatlanok maradni. Összességében elmondható, hogy a kutyák a legtöbbször félelmükben harapnak, a támadó viselkedés, például az ugatás, morgás nem jelenti, azt, hogy a kutya harapásra készül.